|
Témaindító hozzászólás
|
2016.08.09. 17:51 - |
Tawel x Arthan
*nyitott kör, bárki lebuktathatja őket nyugodtan  * |
[23-4] [3-1]
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
Shion nem túlzottan értékelte, hogy megöleltem. Ezt még részegen is levettem, főleg, hogy fejét megemelve majdnem kiugrott a kezeim közül. Végül - nagy örömömre - maradt és még csak meg se harapott, vagy morgott rám. Viszont azt elvetettem, hogy magammal viszem, mert - szerintem - ő annyira nem kedvelt meg, mint én őt.
- Jól van, akkor nem viszlek el, de maradj még picit - vakargattam a füle tövét. Remélem szereti és nem kapok érte. Mikor Deisen lába után vetődtem akkor valami olyanról beszéltek, hogy valamiről nem lehet beszélni. Nem nagyon érdekelt. Volt nagyobb gondom is. El akarta vinni a cicát! Deisen mintha meglepetten nézett volna rám először mikor megragadtam a lábszárát, majd lehajolva ülőhelyzetbe húzott. Én még mindig a lábait szorongattam, csak már nem boka környéken, hanem feljebb. Ennek Tawel vetett véget azzal, hogy megfogva kezeim magához húzott. Majd megtartott, hogy véletlenül se tudjam azt csinálni amit akarok. Rohadt szemét!
- Engedj el! Cicázni akarok! - nyafogtam és közben a vállait ütögettem - Vagy legalább a lábát fogni! - intettem fejemmel Dei felé, és tovább vertem. Csak nem engedett. Egyetlen esélyem maradt: - Eressz! Pisilnem kell! |
Név: Deisen/Deison Shore
Nem: férfi
Kor: 27 év
Törzs: Waeris
Rang: kém
Megjelenés: Deisen rendkívül megnyerő és elegáns külsővel rendelkezik. Magas, izmos testalkatú. Arcán mindig széles, kisfiús mosoly virít. Szemei sejtelmesen szürkék, haja fehéres-szürkés színű. Fekete bőrruhát visel, néhány fehér kiegészítővel. Kísérője Shion, a nőstény fehér tigris.
Az Aarus törzsfő nagyon nagyon részeg lehetett, mivel általában sokkal értelmesebbnek tűnt. Iszonyatosan boldog lettem volna, ha ma is csak negyed ennyit iszik… Shion sosem volt az az ölmacsek -ami azért talán érthető-, és szinte éreztem, hogy milyen bizalmatlanul bámulja Arthant. De ez még csak hagyján, mert a következő pillanatban rávetette magát a tigrisemre, mire az hátrarántotta a fejét, s szinte ki akart ugrani a kezei közül. Ebben a másodpercben biztosra vettem, hogy egyetlen nyakra mért harapással kivégzi az Aarus törzsfőt, eszméletlen sok magyarázkodásra kényszerítve és késztetve engem, de végül nem tette, hanem csendben -mindenféle morgás nélkül, amiért különösen hálás voltam- tűrte újdonsült játszópajtása törődését. Azt már nem akartam Arthan orrára kötni, hogy Shion akkor tényleg kicsinálná, ha megpróbálná elszakítani tőlem. Nem akartam illúzióromboló lenni.
Kicsit, sokkal inkább nagyon sajnáltam Tawel jelenlétét ebben a pillanatban. Úgy tűnt védelmezi ezt a nőt, ez pedig csak alátámasztotta a látottakat. De bármit megtettem volna, hogy ilyen állapotban kikérdezhessem az Aarus törzsfőt… biztos roppant közlékeny lett volna törzse titkaival kapcsolatban is akár.
- Nos igen, én is pont ezt szeretném. - válaszoltam gyorsan Tawelnek. - Igen, ez csak természetes, lakat van a számon. - szemrebbenés nélkül tettem az ígéretet, holott én tudtam a legjobban, hogy hazudok… ez kifejezetten jól ment nekem. Igazából sem személyes indíttatásból mondom el másnak, nem pletykálkodás céljából, hanem azért, mert akár fontos lehet törzseink számára. Persze csak a törzsfő fülébe suttogom bele…
Arthan a lábam után vetette magát, amint elkezdtem hátrálni. Amúgy sem szerettem túlzottan, ha a nők a lábaim előtt fetrengtek, de Arthant kifejezetten szánalmasnak és sebezhetőnek láttam így. Lehajoltam hozzá, és óvatosan benyúltam a hóna alá, hogy megtartsam őt.
- Inkább mindannyiunknak menni kéne… nincs olyan állapotban, hogy sokáig maradhasson kint. - pillantottam föl Tawelre. Nem tudtam, hogy a férfi meddig tervezte be a kalandot, de igen kellemetlen lenne, ha itt hagyná megfagyni az Aarus törzsfőt… arról nem is beszélve, hogy milyen dühös lenne Arthan, ha túl élné az éjszakát... |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
-Nem, egyáltalán nem kérheted. Az egyetlen aki a jelenlegi helyzetben nem kérhet az te vagy.És úgy gondolom, hogy a magam, és Arthan...-az említett személyre néztem aki éppen a nagymacskát nyomorgatta, és kissé elhúztam a aszám, majd visszafordultam Deihez:-...Arthan józan felének nevében, nyugodt szívvel kérhetlek meg téged, hogy minél előbb távozz-meg közelebb léptem hozzá, és fenyegetően néztem felemás szemeimmel az övébe.-,és erről az egészről ne beszélj senkinek. Érted? Senkinek...
Ekkor Arthan a szó szoros értelmében vergődni kezdett, és elkapta Dei lábát. Egyik szemöldököm kérdőn emelkedett meg, és úgy gondolom Deit is ugyanúgy váratlanul érte az egész.
Egy darabig néztem ahogy a macska miatt siránkozik, majd lehajoltam érte, és lehámoztam a karjait Deison lábáról. Felemeltem, és a biztonság kedvéért továbbra is fogkam a karjainál, nehogy eldőljön.
-Hát legyen..-motyogtam, és Deire néztem:-Talán maradhatsz egy kicsit. A "cica" miatt....-forgattam meg a szemeimet. Minimum kétszer, bár nem számoltam. |
Miközben én az idegen pillanat rombolót bombáztam kérdéseimmel Tawelnek is sikerült felállnia. Bár ő kevésbé érdeklődve, mint én. Ismerte a férfit, vagy legalább a nevét tudta. Deison talán kicsit - mit kicsit? rohadtul - meglepődött a kérdéseimen. Gondolom nnem számított arra, hogy miután megzavar minket odamegyek és a tigriséről kezdem el faggatni. Shionn állítólag meg senki kezét nem tépte le, ez jó. Azt hiszem. Egyre közelebb értem az állathoz, majd mikor közvetlen mellette voltam egyszerűen csak levetettelevetettem magam a hóba.
- Cica! - kiáltottam és átkaroltam a nyakát. Ha az ember részeg... - Hogy neked milyen puha a szőröd. És a nagy kék szemeid! Ha a gazdád nem figyel lehet elviszlek az én Nalfom mellé. - tűnődtem.
Tawel közben valamiféle beszélgetést folytatott a férfival, aminek eredményeként Deison elkezdett hátrálni. Ekkor felkaptam a fejem és az ő irányába vetődtem és még éppen elkaptam a lábát.
- Ne vidd el a cicát! - nagy, már-már könnyes, boci szemekkel néztem fel rá. |
Név: Deisen/Deison Shore
Nem: férfi
Kor: 27 év
Törzs: Waeris
Rang: kém
Megjelenés: Deisen rendkívül megnyerő és elegáns külsővel rendelkezik. Magas, izmos testalkatú. Arcán mindig széles, kisfiús mosoly virít. Szemei sejtelmesen szürkék, haja fehéres-szürkés színű. Fekete bőrruhát visel, néhány fehér kiegészítővel. Kísérője Shion, a nőstény fehér tigris.
Úgy tűnik ma nem értettem a jókor érkezéshez… sőt! Igazából a lehető legkevésbé alkalmas időpontban jöttem. Igazából az első, ami eszembe jutott, amikor megláttam őket az az volt, hogy Tawel el fog tenni láb alól. Azt kell mondjam, hogy a második is. A harmadik pedig csak azért nem, mert Arthan indult meg felém helyette. Izmaim akaratlanul is megfeszültek, miközben lenéztem Shionra. Macskám mellettem csücsült, elegánsan a mancsát nyalogatva. Úgy tűnt, őt nem nagyon zaklatta fel a kialakult helyzet, bár ezt meg tudtam érteni, hiszen nem sokat érthetett a beszélgetésünkből.
Arthan kérdéseire színtiszta döbbenet ülhetett ki az arcomra. Mindenre számítottam csak erre nem, pedig igazán kevés dologgal lehet meglepni, legalábbis magam szerint.
- Őőő… igen az enyém. Shionnak… hát eddig még kérés nélkül nem tépte le senki kezét… - nagyjából ennyi jutott az eszembe. Igazából eddig elég kevés embernek jutott eszébe, hogy Shion simogatandó lenne. Nem mintha utálta volna, de azt például egyáltalán nem szerette, ha gyerekek lógtak rajta. Egy-egyet még elviselt, de több esetén már figyelmeztetően lengette a farkát és halkan morgott. Reméltem, egy felnőttel még elboldogul. Az előzőek után egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy Arthan bármivel is jobb lenne egy gyereknél.
- Üdv Tawel! És csak Dei, ha kérhetem. - ami azt illette, meglepett, hogy még nem repült felém egyetlen tőre sem… talán ma jó napja volt… bár azt nézve, hogy mit zavartam meg, annyira nem…
- Hát őőő… - Tawel arckifejezése semmi jót nem ígért, sőt, az életemre kifejezetten veszélyesnek találtam. - Igazából éppen távozni akartam. - kezdtem el szépen lassan hátrálni. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Melegség töltött el, ott Arthan mellett, hiába volt hideg minden körülöttünk. Tökéletes volt a pillanat. Egészen addig a reccsenésig. Arthan azonnal eltávolodott, és a hang irányába fordult. Megforgattam a szemeimel, és idegesen tekintettem az idegenre, aki nem is volt annyira idegen.
Sosem volt valami szoros kapcsolatom a törzsbeliekkel, de a legtöbbjüket -még ha az ő tudtukon kívül is- de név szerint ismertem.
Felálltam a földről, és leporoltam a ruhámat. Arthan mindeközben Deison Shore fehér tigrise felé közeledett már-már gügyögve.
Sosem tudtam, és nem is nagyon izgetott egészen eddig, hogy mi a frfi pontos szerepe a "nagyok játékában", de annyit tudtam róla, hogy sokszor jár a várba. Az biztos, hogy nem katona, valamint az is hogy nem kovács vagy kereskedő. Mot azonban felvetődött bennem a kérdés: Mit keres itt?
-Deison Shore..-szólaltam meg. A férfi szerintem éppen meg akart lógni. Valószinüleg, hogyha nincs az a gally, meg is teszi, és megtartja magának ezt a kis eseményt, bemeséli, hogy nem minket látott, hanem másokat, vagy valami hasonló. Ám az a rohadt gally ott volt, és ez a rohadt mindenlében kanál rálépett, és rohadtul megreccsent az a gally, és rohadtul tönkretette a pillanatot.
-A legjobbkor jöttél...-mondtam a tőlem telhető leg irónikusabb hangon, egy erőltetett mosollyal arcomon. Bele sem mertem milyen ronda lehet az a mosoly. Egyszer magmra mosolyogtam az ablak tükrében, és azóta sem teszem. Azt hiszem most is olyasmi fejem lehetett. |
Csókunkat egy reccsenés szakította meg. Azonnal az irányába kaptam a fejem. Az első gondolatom az volt, hogy valaki a törzsből és most végünk. Ennek az egyik fele stimmelt is, csak az illetőt nem ismertem még látásból se. Legalább nem törzsbeli. futott át az agyamon. Aztán az is eszembe jutott, hogy mi van ha Tawelt ismeri? Akkor csak ő kap ki én meg viszonylag sértetlenül megúszom. Hisz' Cad tudja és elfogadta, - asszem - tehát nincs félni valóm.
Néztem a férfit - mert ugye az volt - és feltűnt, hogy furcsa fehér haja van. Mellette valami nagy fehér izé állt, ült vagy feküdt. Nem tudom mi volt és mit csinált mert nem láttam a hóban. Mikor kicsit jobban megnéztem láttam hogy egy tigris. Nagy kék szemei elvarazsoltak, és mit sem törődve azzal, hogy esetleg megöl a gazdája - vagy ő, bár nem látszott, hogy vérengző fenevad lenne - vagy, hogy éppen egy fontosnak tűnő esemény közepén vagyok felálltam és feléjük indultam.
- A tied? Hogy hívják? Meg lehet simogatni? - tettem fel a kérdéseket, mint egy nagyra nőtt kis gyerek. Közben lassan közelítettem feléjük.
Tawel tuti megöl ezért, vagy szimplán csak idiótának kiált ki, vagy megint feltételezi, hogy lázas vagyok. Pedig nem, csak fél részeg. |
Név: Deisen/Deison Shore
Nem: férfi
Kor: 27 év
Törzs: Waeris
Rang: kém
Megjelenés: Deisen rendkívül megnyerő és elegáns külsővel rendelkezik. Magas, izmos testalkatú. Arcán mindig széles, kisfiús mosoly virít. Szemei sejtelmesen szürkék, haja fehéres-szürkés színű. Fekete bőrruhát visel, néhány fehér kiegészítővel. Kísérője Shion, a nőstény fehér tigris.
Azt hiszem nagy elhivatottság szükséges a feladatom elvégzéséhez. Elvégre fapofával, boldogan bólogatva kell tűrnöm, hogy ide-oda küldözgessenek, s akár hetente kétszer-háromszor menjek vissza egy adott területre. Azonban szeretem amivel foglalkozom, így számomra nemis fáradtság a fel-alá rohangálás. Elmondhatjuk hát: az utóbbi napjaimat információszerzésre használtam fel. Csak nemrég ismerkedtem meg az új törzsfőmmel, Damiennel, s rengeteg feladatot kellett ellátnom. Ez így kicsit furcsán hangzik, ám foglalkozásomat tekintve nem is olyan meglepő. Nem lehet sok barátom -bármennyire is szeretném- az ugyanis könnyen az életembe kerülhet, hiszen minél többen tudják, hogy mivel foglalkozom, annál nagyobb a valószínűsége a lelepleződésemnek. Szimpatikus férfinek tűnt, aki bár még tapasztalatlan egy törzs vezetésében, ám abszolút alkalmas rá. Reméltem pozitív változást hoz a törzs életébe. Ehhez azonban az én hathatós együtt működésemre és segítségemre is szüksége volt.
Ezért is voltam hát a Satri-tó környékén. Levelet szállítottam az Aarus törzsfőjének, természetesen hűséges tigrisem társaságában Az ilyen küldetéseket mindigis szerettem. Megkönnyítette a későbbi elvegyülést, ha láttak már előtte is az ott élő emberek és a futárok általában nem tartoznak a leggyanúsabb személyek közé. Visszatérve azonban a mosthoz, azt hiszem olyat láttam, amit nem kellett volna. Így utólag átkoztam a sorsot, hogy miért erre küldött, s nem másfelé, ám sajnos a helyzeten már változtatni nem tudtam. Nem messze tőlem ugyanis Tawel és az Aarus női törzsfője… őőő… aktív nyálcserét folytatott. Ez lett volna az a pillanat, amikor veszek egy hátraarcot, és már itt sem vagyok, azonban ráléptem egy gallyra, ami -véleményem szerint- baromi nagyot reccsent. Ezzel pedig lemondhattam a hangtalanul való távozás csodájáról. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Arthannak nem tetszett, hogy csak úgy nézem. Mit várt tőlem?! Hogy majd nevetgélve és vigyorogva fogok vihorászni minden egyes jelentéktelen szaván órákig csüngve, meg politizáln, miközben tudnánk értelmesebb dolgokat is csinálni?! [uh erős lett, de már leírtam és nem törlöm ki xd]
Őszintén szólva gondolataim feneketlen bugyrába kerültem egy kis idő erejéig: vannak vajon Arthannak barátnői? Akivel a kicsinyes dolgokat is meg tudja beszélni, például azt, hogy mit vegyen fel aznap, vagy, hogy kibeszéljen valakivel akár engem. Elvégre ugyanúgy szoknyá visel, mint a többi nő, és még van jópár hozzájuk hasonló tulajdonsága.
Kezdeményezésem után, éreztem, hogy szívesen leütne, és kezdene ordbálni velem, de azzal szerintem nem számolt, hogy akkor én is kiborulok, és olyan cirkuszt rendezek, hogy nemcsak Baardrisban, Chorolban és Hollóvárban, de még Ealchet egtávolibb pontjáról is küldenek ide embereket, hogy vegyek vissza a hangerőből.
Mégis inkább viszonozta a gyengéd csókot. Apró kezeivel megfogta arcomat, és nekem végigfutott a hideg a hátamon, mialatt lassan elvigyorodtam. |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
Miközben beszéltem észrevettem, hogy engem néz. Nem úgy tűnt, mintha érdeklődve figyelne a mondandómra. Inkább úgy mint, aki leszarja, hogy mit beszélek neki, mert van jobb dolga is a saját képzeletében. És mivel már egy jó adag pia bennem volt - mondanom se kell kinek a jóvoltából - ráadásul kötekedni akartam abba hagytam a gondolat menetet és ránéztem.
- Most meg mit nézel? Van rajtam valami fontosabb, mint az, hogy végig hallgass? - kérdeztem. - Ha ennyire nem tetszik, akkor mondhatnád azt is, hogy nem! Nem kell úgy tenni, mint akit érdekel... - egyszer csak úgy döntött, hogy elege van a folyamatos szövegelésemből. Levette kesztyűjét és felém nyúlt. Ekkor kicsit abba, hagytam a beszédet, mert nem tudtam mit fog csinálni. Szerencsére semmi rossz szándék nem volt a mozdulatban, ha csak az elhallgattatást nem vesszük annak. Már éppen ott tartottam, hogy elveszem a kezét a szám elől és folytatom, amikor közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. Először lemerevedtem, majd mozdultam, hogy ellökjem magamtól és kiabálva közöljem vele, hogy ha egyszer beszélek akkor hallgasson végig.
Aztán mégsem tettem. Kezeim közé fogtam arcát és magamhoz húztam, majd viszonoztam a csókot. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Szemtelenül elvigyorodtam mikor felkiálltott:
-Az én hibám, ezt nem tagadom-mondtam felvidulva egy kissé.
Ahogyan Arthan mellettem ült, és beszélt, én csak néztem őt. Gyönyörü volt, ez az igazság. Olyan apróságokat fedeztem fel az arcán, amit eddig nem vettem észre, és most először éreztem azt, amire eddig még gondolni sem mertem, akartam, vagy éppen tudtam.
Ez egy olyan érzés amit előbb magamnak kell bevallanom. Amiről jobb, ha Arthan nem tud egy darabig.
Csak beszélt és beszélt, mondta a magáét, amikor pedig úgy gondoltam elég volt , lehúztam a kesztyűmet, és egyik kezemmel felé közelítettem. Ujjamat az ajkához érintettem, ezzel elcsitítva őt.
Lassan közeledtem hozzá, és nem érdekelt, hogy még mindig mondja-e a magáég vagy sem. Óvatosan megcsókoltam őt, ezzel végleg elhallgattatva Arthant. |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
Talán kicsit megsérthettem kirohanásommal, mert megharagudott rám. Nem vagyok lázas - csak lassan részeg. Semmi bajom nincs. Jó, tény, hogy nem a világ legjobb ötlete volt két napig, szoknyában itt üldögélni, a Tawel által bemutatott körülmények között.
- Szellemekre nincsen semmi bajom! - kiáltottam fel, majd kicsit nyugodtabban hozzá tettem. - A félrészegségen kívül. És ez a te hibád.
Kérdésemre csak azután válaszolt, hogy összerakta a sátrat. Én csak bólogattam, mert biztos voltam benne, hogy jobban tudja. Elvileg én annyit nem jártam csak úgy szórakozásból ki a nagy világba. Ezek után szemeit forgatva leült és tüzet gyújtott.
Mikor már mellette ültem és szövegeltem ő csak hallgatott, majd kérdőn rámnézve elmagyarázta, hogy miért nem a legjobb ötlet, hogy ő megszólaljon. Viszont úgy fél- háromnegyed órával ezelőtt, pont ő mondta, hogy majd mindent elmagyaráz, ha magammal viszem. A hangjából kivehető volt, hogy már pedig nem akarja, hogy én erről veszekedjem vele. Én már csak ezért is kötekedni akartam.
- Nem rég mondtad, hogy majd mindent elmesélsz, csak vigyelek magammal. - fordultam felé. - Akkor most melyik volt igaz? Ez vagy a mostani? |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
-Két napig egy pokrócon aludtál, enyike tűz mellett!-mutattam a füstülő botokra a földön.:-Még jó, hogy az az első kérdése az embernek, hogy nem vagy-e lázas!-mondtam kissé olyan "bocs hogy élek" stílusban neki.
-Csnálok egy normáis tábort.-válaszoltam kérdésére miután elkészültem a sátorral:-Itt éjszakázunk.Estére hülyeség lenne nekivágni a semminek!-forgattam meg a szemeimet, majd a kövekre néztem amire rámutatott, és elkezdtem öszeütögetni őket a faágak felett, amik szerencsére szárazak voltak, így hamar meggyuladtak. Néhányaz azonban oldalra tettem, hogy maradjon későbbre is tüzelőanyagunk.
Mikor elhelyezkedett mellettem és meghúzta ő is a flaskát, belekezdett a beszédbe. Figyelmesen végighallgattam, majd kérdőn felvontam egyik szemöldökömet:
-Arról volt szó, hogy elkísérlek. Arról nem, hogy beszélem is kell. És mindenki jobban is jár, ha magmban tartom a törzsfőknek tartogatott csípős meggjegyzéseimet.-mondtam határozottan, ellentmondást nem tűrő hangon. |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
- Nem vagyok lázas! Miért ezt kérdezed tőlem mindig amikor találkozunk? - fakadtam ki. Azt hiszem ezt a napot biztos nem elém túl épésszel. Már ha egyáltalán rendelkezem még ilyennel az előbb elfogyasztott ital után. - És, de azt fogom mondani.
A nap lassan elkezdett lemenni. Tawel meg otthagyott egy időre. Boszantott, hogy még annyit se mond, hogy “mukk” és elmegy. Már készültem összepakolni és elmenni, amikor hirtelen felbukkant egy rakás fával a kezében. Valami sátorszerű cuccot rakott össze a “táborom” körül, fölé, mellé vagy mi.
- Te most miért csinálod ezt? - kérdeztem, de nem válaszolt. Innentől úgy döntöttem megvárom, amíg abbahagyja. Összefont karral álltam és néztem ahogy ügyködik. Mikor befejezte, a maradék fát a tűznek nem nagyon nevezhető faágak közé bota, majd megkérdezte van-e nálam valami, amit használhat tűzgyújtáshoz. A pokrócom mellé mutattam a köveimre.
Mindezek végeztével ő is helyet csinált magának, majd a földet ütögetve jelezte, hogy üljek mellé. Megvontam vállam és eleget tettem utasításának. Megint felém nyújtotta az italát, én meg ittam.
- Szóval - kezdtem bele a gondolatba, hogy miért is jöttem ide. - Én ugye a múltkor megölt aarusok miatt vagyok itt, meg gondolom te is. Caddanal azt beszéltük, hogy a gyűlésen elmondom mit csináltál és, majd a törzsfőd dönt a sorsodról. Viszont most, hogy jössz velem, úgy gondoltam, hogy elmondhatnád éppen te is. - ránéztem és vártam mit reagál. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Őszintén mondom, felvidított a tudat, hogy Arthan mellett lehetek majd, amúgy is kíváncsi voltam mi történik egy ilyen gyűlésen, és szerintem megnyugtató, ha az ember, tudja, hogyan döntenek a "nagyok" a sorsáról. Mellesleg abban a szent pillanatban, mikor kimondtam azokat a szavakat, biztos voltam benne, hogy az elkövetkezendő gyűlésen már józan leszek, és az Arthannak tett ígéreteim-amik közül a legtöbbre valószínüleg nem fogok emlékezni- lesznek az egyetlen bizonyítékai ittasságomnak.
Mikor aztán bizonytalanul válaszolt kérdésemre, kikerekedett a szemem:
-Két napja?! És hol a táborhelyed? Nem vagy lázas?-akadtam ki, és kezdtem el újra vizslatni Arthant.:-Csak azt nem mond, hogy az a pokróc, meg az a pár ágacska...-néztem mögé az említett tárgyakra.
A nap közeledett már a távolból még jól kivehető hegycsúcsok felé, ami nekem is feltűnt.
Ha valamit megtanított nekem Nyryn, az az, hogy mindog legyen valami nálam amit használhatok sátorként. Nos, ez a valami éppeséggel, egy sátor volt, amihez csak néhány nagyobb faágra lesz szükségem. Hirtelen otthagytam Arthant, és egy egyed órára eltűntem. A közeli erdőbe mentem, s egy jó nagy öl fával tértem vissza. Farlig nyeregtáskájából, kötelet vettem elő, s egy ponyvát, majd Arthan pokróca köré felállítottam a sátrat, mindezt csendben, s ha Arthan eközben megszólított csak később válaszoltam neki. Aztán a maradék fát Arthan botocskái mellé raktam, s az emített nőre néztem:
-Van valami tűzcsiholód? Mondjuk kovakő?-kérdeztem, s közben egy pokrócot is levettem Farligról, s leterítve ráültem a sátor, és a -hamarosan lánggal is égő, félkész- tűz közé. Megpaskoltam a helyet magam mellett, és Arthanra néztem, tekintetemmel s invitálva hogy mellém üljön.
Persze az ital is ott volt nálam. Ismé megkínáltam vele Arthant, majd én is meghúztam. |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
- Egyszerűbb is lenne. - gondolkoztam el felajánlásán. De mi lenne ha vele állítanékbe a gyűlésre? Cadan hülyét kapna… Bár ha végig gondolom ő maga írta, hogy vigyek magammal egy kisérőt. Viszont ha Tawel félig részegen elkezdene nekik magyarázkodni az se hozna túl sok jót. Egy részét már láttam mit csinál részegen és a többit nem szeretném megismerni. Ezzel ellentétben így senki nem tudná rám fogni a történteket. - Jó. Velem jöhetsz. Cadan pedig a társam. Törzsfő.
Megint a táskájában turkált és előkerült az italos üveg. Ezúttal megkinált engem is. Én meg úgy voltam vele, hogy a gyűlést az ő oldalán épésszel nem fogom kibírni. Elfogadtam és nagyot húztam belőle. Éreztem, hogy kicsit megzuhantam tőle, de nem kimondottan érdekelt.
- Talán két napja? - kérdeztem vissza. Tényleg, ez jó kérdés. Mióta vártam én rá? Legyen két nap. Két napja várok rá? Teljesen hülye vagyok! Szoknyában, egy rohadt pokrócon, egy a fejemnél alig nagyobb tűz mellett már két napja várok rá. Mondtak már, hogy a szerelmes emberek képesek orbitális hülyeségeket véghez vinni, de azt hiszem ez most mindent felül múlt. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Fel sem tűnt nekem Arthan iróniája, azzal viszont egyet értett, hogy megmentettem.Hirtelen egy hősnek éreztem magam. Legalább is azthiszem, az érzés ami elfogott hirtelen, ugyanolyan,mint ami a hősökek szokott lenni. Büszkeség és megnyugvás némi egoizmussal fűszerezve. határozottan jó érzés.
-Uhgyan már! Vigyél magaddal és én majd mindet elmagyarázok nekik!-mondtam kissé elszállva magamtól.:-Bár nem tudom ki az a Cadan, de remélem csak egy ismerős...-motyogtam a végét kissé..... féltékenykedve?! De tényleg... csak egy nagyon kicsit, szinte észrevehetetlenül kicsit....
Ismét elővettem a nyeregtáskából a flaskát, és ezúttal-merthogy egy igazi úriember vagyok [Tawel egy freaking gentlemen] - előbb megkínáltam Arthant, aki boldogan fogadta el, és húzta meg. A reakcióját nem láttam, ugyanis, amint visszaadta, én is ittam belőle.
-Mellesleg, mióta vagy itt? Sokat vártál rám? Tudod nekem nem artott sokáig eldöntei, hogy jövök. Bár nem tudom pontosan mennyi idő telt el.-csak úgy megeredt hirtelen a nyelvem, s kissé taán kisfiúsan mondtam a magamét, fel sem ismerve magamat. Lehet hogy rosszul számoltam az italokat, és nem csak öt volt? Mondjuk, mi tagadás, elég agy korsó volt... |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
Mikor megfogtam kezét összerezzent, majd úgy nézett rám. Már megint az a baja, hogy kicsi vagyok? Vagy esetleg most az, hogy szoknya van rajtam? Vagy mindkettő? Mindegy.
- Persze, persze. Hála nekik. - morogtam unottan. Megint az a baja, hogy kicsi vagyok. Én meg nem tudok mit csinálni, hogy ne legyek az. Vágjon le a lábából és akkor jó lesz! Nem lesz baj, ha kicsi vagyok. Viszont végig gondolva én hiányolnám a magasságát. Nem, még sem. Van rajta kívül még másik pár száz ember, aki magasabb nálam, szóval megfelelően pótolva lenne.
Következő kérdésemre felnevetett. Kevesebbet, mint akart? Szerintem így is eleget, de nem tettem szóvá, még az is baj lenne. Lassan lova is ideért ő meg kinyúlva elővett egy üveget, ami biztosan nem vizet tartalmazott és beleivott. Majd megint velem volt elfoglalva és átkarolta a derekam. A megölt faelről kezdett szövegelni, aminek az lett a vége, hogy ő megmentett engem. Ezzel egyet kellett értenem.
- De. - válaszoltam a lehető legtöbb meggyőződéssel a hangomban. - Viszont akkor sem kéne megölnöd mindenkit, aki fenyegető mozdulatokat tesz Wamwano, vagy felém. A múltkori is éppen elég volt köszönöm szépen. Nem akarom ezt is megmagyarázni a törzsfőknek. Már pedig nekem kell, mert Aarus földön történt. - ráztam a fejem a legutóbbi ilyen ügyre gondolva. - Cadan kitér a hitéből, ha így folytatom…. |
Név, becenév: Tawel Llofrudd
Nem: férfi
Kor: 31 év
Törzs: Waeris
Rang: Harcos
Megjelenés: Jóval erősebb és magasabb az átlagnál. Szénfekete haja válláig ér. Jobb szeme kék, a bal sárgás zöld. Sötét, átlagos ruhákat hord, mindig van nála fegyver.Fekete lován vonul, lépteit egy termetes fekete farkas követi, Wamwano névre hallgat. Ördögi mosoly jellemzi.
Összerezzentem, és kirázott a hideg ahogy a kezemhez ért, és elemelte az arcától. Hirtelen olyan aprónak és olyan törékenynek tűnt nekem. Nem utolsó sorban pedig alacsonynak.
-Hál'a szellemeknek!-fújtam ki az eddig bentartott levegőt. Nem mintha nem lettt volna elég egyértelmű, hogy még messze volt tőle a fael.Kérdése meglepett.
-Hogy mennyit ittam?Háh!-felnevettem:-Kevesebbet, mint terveztem!-mondtam feltűnően vidámabb hangnemben, mint egyébként. Régebben gyakori látogatója voltam a foggadónak, ugyanis rengeteget veszekedtünk Nyrynel, és olyankor már csak a feszültség levezetéseképp is innom kell.
Közben Farlig is mellénk ért. Jobb kezemet kinyújtva kivettem a nyeregtáskából egy flaskát, amibe fogalmam sincs milyen ital volt, de nem víz annyi szent. Néhány agy korty után hanyagul helyeztem vissza a táskába, majd ismét Arthanra néztem, és kezeimet összekulcsoltam derekánál.
-Igen, megöltem egy embert. Na és?-vontam meg a vállam:-Te nem tetted volna meg értem? Ugy mint én-böktem a mellkasomra, majd nyúltam kezemmel Arthan álla alá, hogy a szemébe nézhessek:-érted?-mondtam ezt úgy, hogy kihangsúlyoztam: én tettem érte. |
Név, becenév : Arthan Lane
Nem: nő
Kor: 28 év
Törzs: Aarus
Rang: Törzsfő
Megjelenés:Barna hullámos haja derekáig ér, kibontva hordja. Egészen világoskék szemek. Testalkata nőies, kellő mennyiségű izommal. Általában bélelt, fekete toppot visel rajta hosszított kabáttal, valamint szoknyát és combközépig érő csizmát. Kabátja felső részén díszítések találhatóak és apró csattok.
Nem Tawel volt. Hanem egy fael szarvas háton és egy kutyával. Mikor észrevett gyorsítani kezdett. Gondolom meg akart ölni. Fegyvert nem vettem elő, mert egy alig húsz centis tőrrel mit kezdhettem volna. Mostanában folyton alulfegyverkezem. Először a Cadannal való beszélgetésre nem viszek, mire ő keresi rajtam. Most meg hozok, de minek? Használni úgy sem tudom.
A következő pillanatban a kutyája összeesett, majd egy lovas bukkant fel mögötte. A férfi - mert ennyi legalább látszott az egészből - rávetette magát a faelre, minek következtében mindketten a földön kötöttek ki. Innen nem láttam sok mindent, mert eltűntek a hóban.
Végül a férfi kelt fel. Mostmár tisztán láttam az arc vonásait. Tawel volt az. Felállva kantárszárat fogva vezetve lovát közelített felém.
Tőlem pár méterre elengedte lovát és, pár lépéssel átszelve a távolságot megölelt. Nem tudtam hová tenni ezt a cselekedetét. Végül is legutóbb ilyeneket én csináltam, ő meg csak nézett, mintha egy iszonyat ritka állatot látna. Most úgy tűnik felcserélődtek a szerepek. Aztán megéreztem az alkohol szagát és mindent megértettem. Megértettem a tetteit és megértettem következő kérdéseinek okait is. Arról faggatott, hogy jól vagyok-e, és, hogy tudom-e, hogy a fael megakart ölni. Majd az arcomat kezdte el tanulmányozni, gondolom sérüléseket keresett rajtam.
- Jól vagyok. - motyogtam, majd megfogva kezét elemeltem az arcomtól. - És igen, tudom. De mennyit ittál? És már megint megöltél valakit. Ráadásul Aarus területen. Kezdem azt hinni, hogy te ezért jársz ide. |
[23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
